Otthonteremtési Nemzeti Fejlesztési Terv

Fontosnak tartjuk a kormány családi adókedvezményét, azonban szerintünk az önállóan nem képes javítani a folyamatosan romló népesedési és kivándorlási problémákon.

Véleményünk szerint a családvállalás segítéséhez a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit is javítani kellene. Erre jó eszköz lenne egy állami otthonteremtési és bérlakás-építési program. A Jobbik azt javasolja, hogy mindezt lehetőség szerint kizárólag magyar munkaerőből és alapanyagokból, valamint a közmunka bevonásával valósítsák meg, így az eddigi költségek harmadán lehetne létrehozni „olyan tisztességes élőhelyeket, amelyek gyermekáldás válására is alkalmasak”. Elképzelésünk alapján Budapesten 30-40 ezer forint között lehetne bérelni állami bérlakást, majd azt 6-8 év után 3-4 millió forintért meg is lehetne vásárolni olyan állami hitelkonstrukcióval, amelyikben „nincs banki lehúzás”. Egy ilyen program több ezer gyermek megszületéséhez járulhat hozzá, miközben 100-110 ezer embernek biztosítana munkahelyet vagy új otthont, továbbá hozzájárulhatna a vidék újranépesedéséhez is.

Otthonteremtési Nemzeti Fejlesztési Terv

1.5.1 Családi dráma

Régóta tudvalevő, hogy az elképesztő mértékű kivándorlási spirált a fiatalok körében jellemzően három tényező erősíti:

1.)    A taníttatással kapcsolatos költségek miatt sok diák és családja dönt úgy (akár már érettségi után), hogy inkább külföldön próbál szerencsét már a tanulóévek során is.

2.)    Egyértelmű faktorkent jelenik meg a munkahelyek hiánya, ahol is leginkább a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája ijesztő: ez az Alföldön például helyenként duplája a szomszédos román fennhatóságú partiumi régió hasonló adatának.

3.)    A harmadik, egyben talán legkönnyebben javítható tényező pedig az önálló otthon elérhetetlen mivolta. A statisztikai adatok szerint egyre magasabb azon fiatal párok száma, akiknek nem csupán saját ház, lakás, de meg saját albérlet megszerzésére sincs lehetőségük, így a korábbi történelmi korokra jellemző generációs együttélés manapság kényszerű szociális okokból ismét egyre gyakoribb. Ami azonban századokkal korábban működött, a mai életvitel miatt számtalan családi vita forrása lett.

Sokáig az úgynevezett „szocpol” és a szélesebb értelemben vett lakástámogatási rendszer egyedüliként szolgálta azt a célt, hogy a törekvő fiatalok saját lakáshoz, saját élettérhez juthassanak, és így ez volt tekinthető az egyik legfontosabb eszköznek mind a demográfiai, mind a kivándorlást lassító, megelőző területen. Nagyon leegyszerűsítve: ha könnyen érhető el a nagyobb lakás, a több gyermek felnevelésére lehetőséget adó méretű otthon, akkor ezek a gyermekek nagyobb eséllyel születnek meg, és szüleik kisebb valószínűséggel keresik boldogulásukat külföldön – már ha tisztességes megélhetéshez is juthatnak itthon.

Ezzel szemben a korábbi kormányzatok által kimunkált „szocpolt” az utolsó ciklus közepéig alig két-három bank helyezte kínálatába, és ez olyan értelmetlen, szűkítő feltételekkel történt meg, hogy csak az érintett fiatalok töredéke gondolhatott a támogatás felvételére. A nehezítő körülmények között csak egy példát képez az, hogy olyan négyzetméterár-maximumot határoztak meg a szocpollal támogatható lakásokhoz, amelyet Budapesten lényegében alig lehetett teljesíteni, a középkategóriás lakásokat tulajdonkeppen kizártak a rendszerből. Így a fővárosi és környéki családok nagy része eleve hosszú időre kiesett a kedvezmény elérhetőségéből. 2011-ben emiatt az a visszás helyzet is megeshetett, hogy az e célra szánt pár milliárd forint lényegében „benn ragadt”.

Fontos megjegyezni, hogy az egymást követő költségvetések soraiban is megtalálható az úgynevezett lakástámogatás, ahova mintegy négy-öt feladatot zsúfolnak be, és amely meghirdetését követően a kormányzati kommunikáció rendszeresen azzal a csúsztatással kampányol, hogy „mennyi pénzt költ a kormány otthonteremtésre es a lakástámogatásra.” A helyzet ezzel szemben az, hogy ezen összeg túlnyomó része az árfolyamgát alapján a devizahitel-krízis tüneti kezelésére megy el, mégpedig az abban vállalt kormányzati szerep költségeire, ám ebből egyetlen új lakás sem épül, egyetlen fiatal, életet elkezdő családnak sem teszik lehetővé, hogy könnyebben tegyen szert arra az otthonra, ahova aztán érdemes gyermeket vállalni, és ahol aztán tervezhető lesz a jövő. Tény tehát, hogy az elmúlt 24 év kormányainak kommunikációja és a valóság között drámai szakadék volt a lakástámogatás kérdésében is.

 

1.5.2 Édes otthon, édes élet

A Jobbik ezen változtatna egy olyan – állami bérlakás-építési es bérlakás-vásárlási rendszerrel karöltve működő – otthonteremtési program segítségével, amely bármely dolgozó vagy dolgozni szándékozó magyar család szamara könnyen elérhető lenne. Ebben a résztvevők akár a piaci ár harmadáért bérelhetnének lakást, majd pár év után azt bekerülési értéken vásárolhatnák meg, igen kedvező, teljes mértékben kamattámogatott, állami hatterű forinthitel segítségével. A rendszer három irányban is pozitív hatást fejtene ki: egyrészt számos új bérlakást, házat és vidéki otthont (beleértve a művelésre alkalmas területtel rendelkező tanyákat is) alakítana ki. Másreszt fellendítené a válságban lévő, de a nemzetgazdaság megerősödése szempontjából kulcsfontosságú hazai építőipart. Végül felmérné az üresen álló hazai ingatlanvagyont, és megvizsgálná, hogy a több százezer üres hazai lakás és ház milyen tulajdonosi háttérrel bír, és ezek mekkora hányada válhat újra valódi otthonná. Ezen a ponton nyújtunk újabb segítő kezet azoknak a hitelkárosultaknak is, akik sajnálatos módon már elveszítették otthonukat – a megmentett, és (részben közfoglalkoztatás által) ujjá varázsolt lakások, házak között ők is meg kell, hogy találják azt, amelyikben újra önálló életük és reményeik lehetnek.

Elengedhetetlennek tartjuk hangsúlyozni, hogy mind a bérlakás-építési, mind a felújítási munkák során a Jobbik modellje csak minősített hazai vállalkozókkal dolgozna együtt, és a beszállítók terén is minden esetben magyar céggel szerződnénk, ha rendelkezésre áll elegendő beszállítói kapacitás. Számos téren sajnos már nem adott a szükséges hazai termelés, ha viszont a rendszer fix és garantált megrendelést biztosít, mégpedig hosszú éveken keresztül, érdemes lesz újra megnyitni a téglagyárakat, a bányákat, kikerekíteni a hazai beszállítói hálózatot.

Ezen otthonteremtési program százezer magyaron segíthet közvetlenül: az otthonhoz jutókkal együtt ennyi vállalkozót, építőt, beszállítót foglalkoztatna már pár év felfutás után is. Így még a legdrágább, budapesti árszínvonal mellett is havi 20-30 ezer forintos bérleti díjjal be lehet költözni egy átlagos, hatvan négyzetméteres lakásba, majd nyolc-tíz év után bekerülési érték körül meg lehet vásárolni az ingatlant, méghozzá teljes körűen támogatott, állami hátterű hitellel, baj esetén pedig a családi csődvédelem rendszerével.

Az alacsony árak oka, hogy a rendszer nem kíván profitot kitermelni, így minden multinacionális hátterű, árdrágító tényezőt kizártunk. Ezt támasztja alá, hogy egyértelműen központi anyagbeszerzést tervezünk, ami a legolcsóbb forma lehet, tovább bátorítjuk, hogy a beszállítók tömörüljenek klaszterekbe, ezzel is javítva versenyképességüket és áraikat.

1.5.3 A részletekben sincs ördög

A beszállítókat védő nemzeti „diszkrimináció” miatt számítani lehet az EU ellenállására is, de ez könnyen kivédhető: például a franciák is hasonló típusú védelemben részesítették a saját mezőgazdaságukat, vagyis nem lenne példa nélküli, ahogy a hazai ipart védenénk.

A program segítségével 2020-ig a társadalmi beilleszkedésre hajlandó és annak hasznos tagjává válni kívánó polgárok lakhatása szinte teljesen megoldhatóvá válna, ráadásul a lakások célzott elhelyezésével ma még deprimált régiók támaszhatók fel. Emellett ha a munkahelyteremtő programokat is sikerül oda koncentrálni, ahol a beköltözők új életüket képzelik el, úgy okosan tervezett kivitelezéssel minden egyes magyar régió jövőképet kaphat. Már az első ciklusban is 30-40 ezer főre számíthatunk csak a lakhatási szegmens tekintetében, és mindez a megvalósítási szakaszba jutva évi alig tízmilliárd forintot emésztene fel. Túl azon, hogy ilyen nagyságrendű összeg bőven rendelkezésre áll (akár a költségvetés integrációs pénzeinek, akár az erőltetett mértékű kamattörlesztés és nemzetközi vállalások kárára), a tíz-tizenöt éves kifutású program akár már négy-hat év alatt visszahozhatná az első körben befektetett költségvetési forrásokat, hiszen minden betett forint a hazai gazdaságban forog, itt generál újabb adó- és járulékbefizetéseket, emellett új munkahelyek sokaságát tartják életben. Fontos kitétel, hogy az otthonteremtési és bérlakás-építési program igazi kiteljesedése akkor és attól várható, ha a közbiztonságot is sikerül helyreállítani, így az ide szükséges költségvetési források átcsoportosítása sem halogatható.

Bérlakásaink építése során kiemelt figyelmet fordítunk a házak tájolására, az egészséges tájszerkezet kialakítására, illetve fenntartására, valamint az élőhelyek passzív és energiatakarékos technikákkal történő ellátására. Utóbbi oka, hogy olcsó lakást csak olcsó fenntartási költségek biztosítása mellett van értelme rendelkezésre bocsátani. További költségmegtakarítást eredményezhetne a bérlakásépítésben foglalkoztatottak járulékkedvezményeinek kiterjesztése, illetve a fordított ÁFA bevezetésének megfontolása is.

Panelekkel dolgozunk

A panellakások korszerűsítését több területen is támogatjuk, programunk kitér a nyílászárócserék, a külső hőszigetelés elérhetővé tételére, valamint a fűtőtestek hőmennyiségmérőkkel történő ellátására is. Támogatjuk az energiahatékonyság napkollektorokkal történő javítását. Ezen felül a távhővezetékek fejlesztését is elvégezzük, hiszen ezekből is rengeteg energia vész el. A távfűtés lehet sokkal inkább környezetbarát megoldás, mint az egyedi rendszerek, és ezen keresztül kisebb a balesetek veszélye is. Ám ennek széles körű alkalmazása hosszú távon csak hatásfokának javítása által érhető el.

A fenti felújítások által a panellakások jelentős része „A” energetikai osztályba lenne sorolható, a jelenlegi „E” (41 %) es „D” (25 %) helyett. Jelenleg még a fővárosi téglaépítésű lakások majdnem fele is „G” vagy „F” besorolású, ami elképesztő energiapazarlásról árulkodik. E rendszer fejlesztése ér fel tehát a valódi rezsicsökkentéssel. A felújításokhoz ezért kamatmentes hitelt igyekszünk biztosítani, ügyelve arra, hogy a panelprogramok ne a korábbiakban jellemző öt-hat gazdasági társaság kezei között fussanak, hanem a hazai beszállítói és kivitelezői bázisra építve, több ezer új munkahelyet létrehozva tovább erősítsük saját gazdaságunkat.

1.5.4 Mit jelentene a Jobbik OTN fejlesztési tervének megvalósulása?

  • több 10 ezer munkahelyet a magyar építőipar számára történő állami megrendelések révén;
  • a magyar építőipar beszállítói – bányák, téglagyárak, építőanyag-gyártás stb. – körének fellendülését, és ez által több ezer új munkahely létrehozását;
  • a magyar beszállítók előnyben részesítését a külföldiekkel szemben;
  • 2020-ig a hazai lakhatási problémák döntő hányadának megoldását;
  • az otthonukat elvesztett devizahitelesek számára az újbóli, emberhez méltó lakhatás lehetőségét;
  • az energiatakarékossági panelprogramunk révén a rezsicsökkentés valódi és tartós biztosítását;
  • az otthonteremtési program négy-hat év alatt történő teljes megtérülését.

A Jobbik teljes programja: http://jobbik.hu/hireink/kimondjuk-megoldjuk-valasztasi-program-2014